Reggel tölcsérrel a számban és szűk, áttetsző tangában kellett camot kapcsolni. Fura mindig , hogy (A) Uram kéri a szűk fehérnemű viselését. Elsősorban nem is a kényelmetlenség az, ami miatt nem érzek rá késztetést, hanem annak nem éppen esztétikus látványa, ahogy a szűk pántok még inkább kihangsúlyozzák hurkáimat. (Itt jön a fogadalom, hogy jövő héttől újra el kezdek járni tornázni, nem akarok bálnává terebélyesedni.) Ettől függetlenül engedelmes subként megtettem.
A szokásos reggeli állva pisilés után, a kád elé térdeltem és el kezdtem a hánytatásom. Inkább csak öklendezés sikeredett, illetve 1 perc után már taknyom-nyálam összefolyt, és kis idő múlva ehhez még könnyeim is társultak. Más produktum ma ebből nem lett, Uram kb.10 perc után kegyelmezett meg rajtam. Mosdás és smink után a tegnapi ötletet hasznosította, így kötélhámot kellett a pinámra kreálnom és erre visszahúzni a szűk tangát. A csizmámba 3 - 3 kavicsot kellett ejtenem, ahogy esik - úgy puffan alapon kellett magamra húzni. Ebből az lett, hogy ahogy hosszabban kezdtem járkálni napközben, a kavicsok elmozdultak, megfordultak - mert mondjuk pont nem a talpam alá estek - ezzel könnyeztető fájdalmakat okozva. Igaz, hogy dél körül már kivehettem őket, de most mikor a blogot 15:00 van és még mindig érzem a helyüket.
A kötélhámot 2,5 órán keresztül viseltem, a végén már nagyon-nagyon kényelmetlen volt, de nyomot hagyott ez a szolgálatom is, és nedvesedtem is tőle.
Napi viseletként még csuklómra gyorskötözőből kellett magamra tekernem. (Ennek nagyon örültem, olyan érzés támadt bennem, mintha bilincset kaptam volna szolgaságom jeleként.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése